Magyarország templomai
Magyarország templomai összegyűjtése talán a legegyszerűbb módja kis hazánk megismerésének. Hiszen melyik az az épület, melyet a legkisebb falutól a legnagyobb városig, mindenhol megtalálunk?
Melynek építészeti jellege szigorúan kötött, mégsem találunk két teljesen egyformát? Mely minduntalan lenyűgöz tiszteletet parancsoló tornyaival vagy nemes egyszerűségével? Nem csupán a vallás jellege nyomja rá minden templomra bélyegét, de a város is, ahová építették illetve a korszak, amelyben épült. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek az épületek magukon viselik azon emberek keze nyomát is, akik gondozzák, akik „vele élnek”.
Magyarország templomai
Barangolásaink során sok falut, várost bejártunk, sok templomot lefényképeztünk, és mindig éreztük, hogy a templom olyan, mint a hely, ahol épült: a település szerves része. Reméljük, hogy ez az oldal kellemes élményt nyújt mindenkinek, akit érdekel az építészet, és segítségére lesz azoknak, akik információt szeretnének gyűjteni munkájukhoz, dolgozatukhoz.
- Katolikus templomok
- Református templomok
- Evangélikus templomok
- Ortodox templomok
- Izraelita templomok
Nem utolsó sorban pedig reméljük, hogy kedvet kapnak felkerekedni és csak úgy bejárni a szomszéd kerületet, falut, várost, különös tekintettel azok templomtornyaira… melyekről szívesen vesszük az elküldött fotókat…
Részletek
A katolicizmus
A katolikus egyház intézményes megjelenési formában, hierarchikusan van jelen a társadalomban. Összesen 24 eltérő szertartású és különböző hagyományokkal rendelkező autonóm részegyházból áll, amelyek közül a legnagyobb a nyugati katolikus egyház, (pontosabban latin rítusú katolikus egyház).
A többi közösséget összefoglaló néven keleti autonóm részegyházaknak, régebbi kifejezéssel unitus (azaz egyesült) egyházaknak nevezik – ezek a nagy egyházszakadás után a keleti egyházak azon kisebb részei, melyek később csatlakoztak a római katolikus egyházhoz, megtartva saját liturgikus és egyházfegyelmi hagyományaikat. Ezek közül Magyarországon legismertebb a görögkatolikus egyház.
A kálvinizmus
A kálvinizmus (más néven református hit vagy kegyelem tana) a reformációt elindító lutheri protestáns irányzatból kiinduló genfi ébredés fővonalának teológiai rendszere, amely Kálvin János és más reformátorok keresztyén tanításai mentén állt összefüggő hitrendszerré, amelyben harmonizációként a Biblia kizárólagosságát (Sola Scriptura), illetve önmagát magyarázó elvét vették alapul.
A kálvinisták a reformációnak az a csoportja, amely elszakadt a római katolikus egyháztól. De többek között az úrvacsorát és a helyes istentiszteletet illető nézetkülönbségük volt a lutheránusokkal. A kálvinizmus fogalma félrevezető lehet, mert mindig is egy tágabb teológiai rendszert jelölt, inkább széleskörű behatással alakult ki, mint egy alapítótól.
Az Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység, lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet, amely a protestantizmushoz tartozik. A Luther Márton által indított reformáció során jött létre Németországban a 16. században. Követői az evangélikusok vagy lutheránusok, akik szervezetileg a különböző önálló evangélikus egyházak tagjai.
Ezeket az egyházakat együttesen „az evangélikus egyház” vagy „az ágostai hitvallású evangélikus egyház” névvel szokás jelölni. (Az evangélikusok forrásmunkákban, népszámlálási kimutatásokban alkalmazott rövidítései: ev., ág. ev.) A legtöbb magyar evangélikus a Magyarországi Evangélikus Egyházhoz és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházhoz tartozik. Az evangélikus egyházakat tömörítő szervezet a Lutheránus Világszövetség.
Az ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténység (más néven pravoszláv egyház, régiesen görög(keleti) egyház, óhitűek, görög nem egyesültek) mind történelmileg, mind híveinek létszámát tekintve a keleti keresztény egyházak egyik fő irányzata, amely földrajzilag elsősorban az egykori Keletrómai Birodalom területén, illetve attól keletre számít meghatározónak. Az ortodox keresztények önmeghatározása szerint az ortodoxia az egyetemes kereszténység egyetlen legitim örököse, amely egyedüliként őrizte meg Jézus és a 12 apostol tanításait változtatás nélkül, úgy ahogy ezt a hét egyetemes zsinat meghatározta.
Az ortodox keresztények nem ismerik el azokat a dogmákat, amelyeket az első hét egyetemes zsinat után fogalmaztak meg nyugaton (ilyen a Szentléleknek az Atyán kívül a Fiútól származtatása, Mária szeplőtelen fogantatása). A keleti egyházak nem ismerik el a pápát a legfőbb méltóságnak.
Nincs központosított egyházszervezetük, jelenleg négy ősi patriarchátus és számos önálló nemzeti egyház alkotja az ortodoxiát. A keleti ortodox egyház nem egyetlen szervezetet jelent, hanem 13 önálló helyi egyházat tömörít magába, melyek elnevezése országonként más és más (például Görögországi Ortodox Egyház, Orosz Ortodox Egyház). Egységesek a szentségekről, tantételekről, liturgiáról és egyházvezetésről vallott nézeteik, de mindegyik autonóm módon, önállóan kormányozza magát.
A zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike. Hívei elsősorban a zsidók (zsidóság, zsidó nép) közül kerülnek ki. Bár a történelem során más népek is áttértek a judaizmusra (például a kazárok, a krími karaiták, vagy a zsidózó székelyek, más néven székely szombatosok).
Noha a zsidóság nem térítő vallás, lehetséges az egyéni betérés is, illetve a rituális zsidó örökbefogadásban részesültek is zsidó vallásúak lesznek. Hagyományosan az számít zsidónak, akinek az édesanyja zsidó, illetve az, aki betért.
Források: wikipédia