Íme a Baki Paulai Szent Ferenc katolikus templom: Barangolásaink során sok falut, várost bejártunk, sok templomot lefényképeztünk, és mindig éreztük, hogy a templom olyan, mint a hely, ahol épült: a település szerves része. Reméljük, hogy ez az oldal kellemes élményt nyújt mindenkinek, akit érdekel az építészet, és segítségére lesz azoknak, akik információt szeretnének gyűjteni munkájukhoz, dolgozatukhoz.

A Baki Paulai Szent Ferenc katolikus templom

Bak első említése 1239-ből való. 1269-ben IV. Béla a pannonhalmi apátságnak adta. V. István visszavedte az apátságtól, de később a zalavári apátság kezébe került. Eközben a település jelentős fejlődést mutatott, 1400-ban már mezővárosi jogokat kapott, és 1421-ben már országos vásárt tartott. Bak földesura az Ördög család, majd később Nádasdy Ferenc. A 16. században többször, 1600 után sokszor dúlták fel a törökök a várost, amely így nagyban elnéptelenedett.

1690-ben a Széchényiek tulajdonába került, akik majorságot hoztak itt létre. A korábban mezővárosi jogokkal bíró település, így a 18. század során visszasüllyedt egy falu szintjére. Az 1820-as években a földesúr, Széchenyi István korszerűsítette a mezőgazdaságot. 1839-ben komoly tűzvész pusztított a faluban, teljesen leégett.

1898-ban épült meg a településen a Csáktornya–Zalaegerszeg–Ukk vasútvonal. Az 1900-as években a közúthálózat is elérte, 1935-től pedig autóbusz is jár a településre.

A második világháború során sok baki származású katona esett el, de jelentős számú zsidó és kisebb számú cigány lakosságot hurcolták el a településről megsemmisítőtáborokba.

A háborút követően nagyban nőtt a település jelentősége. 1962-ben ide került az állami gazdaság központja, biztosítva a helyiek munkahelyét. Fejlődése az 1990-es években sem állt meg, turizmusa nagyban nőtt. 1998. november 14-én a nem messze fekvő nagylengyeli szénhidrogénmezőn történt gázkitörés miatt kellett több napra a falut kitelepíteni.

A katolicizmus

A katolikus egyház intézményes megjelenési formában, hierarchikusan van jelen a társadalomban. Összesen 24 eltérő szertartású és különböző hagyományokkal rendelkező autonóm részegyházból áll, amelyek közül a legnagyobb a nyugati katolikus egyház, (pontosabban latin rítusú katolikus egyház).

A többi közösséget összefoglaló néven keleti autonóm részegyházaknak, régebbi kifejezéssel unitus (azaz egyesült) egyházaknak nevezik – ezek a nagy egyházszakadás után a keleti egyházak azon kisebb részei, melyek később csatlakoztak a római katolikus egyházhoz, megtartva saját liturgikus és egyházfegyelmi hagyományaikat. Ezek közül Magyarországon legismertebb a görögkatolikus egyház.

Katolikus templomok

Magyar templomok

• Katolikus templomok
• Református templomok
• Evangélikus templomok
• Ortodox templomok
• Izraelita templomok

Történeti forrásunk volt: wikipédia