Bácsai Szent István Király templom
Íme a Bácsai Szent István Király templom: Barangolásaink során sok falut, várost bejártunk, sok templomot lefényképeztünk, és mindig éreztük, hogy a templom olyan, mint a hely, ahol épült: a település szerves része. Reméljük, hogy ez az oldal kellemes élményt nyújt mindenkinek, akit érdekel az építészet, és segítségére lesz azoknak, akik információt szeretnének gyűjteni munkájukhoz, dolgozatukhoz.
A Bácsai Szent István Király templom
Bácsa az Árpád-kortól kezdve folyamatosan lakott település. Első írásos említése 1231-ből maradt ránk. A Szigetköz keleti részén, az egykori győri székeskáptalan birtokán fekvő falu lakói a török hódítást megelőzően kiváltságokat szereztek és az egyházi nemesek sorába emelkedtek.
A település mindennapjait évszázadokon át meghatározta a Mosoni- illetve a Nagy-Duna közelsége. A halban gazdag vizek táplálékot és szerény megélhetést biztosítottak, ugyanakkor a gyakori áradások folyamatos küzdelmet is jelentettek az itt élők számára.
Bácsa, mint ahogy a Szigetköz csaknem egésze, a szentistváni egyházszervezet kiépítésétől kezdve – az egyházkormányzat szempontjából – az esztergomi érsek fennhatósága alatt állt. A település első templomát 1773-ban a Fájdalmas Szűz tiszteletére emelték. A falu ekkor még a szomszédos Vámos plébániájához tartozott, az önálló plébánia alapítására csak 1848-ban került sor.
A Duna XIX. századi szabályozásával egyre gyorsuló változások kezdődtek a település életében. A gátak megépítése komoly előrelépést jelentett az árvizek elleni védekezésben, és a korábbiakhoz képest sokszorosan jobb feltételeket teremtett a földműveléshez, hiszen az eddig időszakosan víz alá került területek egy részén immár intenzív mezőgazdasági termelés kezdődhetett.
A XX. század első felében új hatások is érezhetővé váltak a lakosság mindennapjaiban annak következtében, hogy Bácsa az időközben iparvárossá vált Győr vonzáskörzetéhez tartozott. A község határában egy – főként a városba érkező munkások által benépesített – új település jött létre Kisbácsa néven. Bácsa, a régi falu, még őrizte hagyományos, zárt közösségi jellegét, de a megélhetés miatt egyre intenzívebb kapcsolat alakult ki a várossal. Az 1920-as, ’30-as évektől kezdve már a bácsaiak közül is egyre többen dolgoztak a győri gyárakban. Plébánosi kezdeményezésnek köszönhetően új utakra találva virágzott fel a mezőgazdaság. Az ekkor meghonosított kertgazdálkodás terményei – a bácsai gyümölcsök és zöldségek – a város piacán találtak keresletre.
A két világháború közötti időszak
Az itt működő lelkipásztorok, illetve az 1923-ban letelepülő orsolyita nővérek hatása nyomán – szemléletváltást és belső megújulást hozott. Aktív egyesületi élet bontakozott ki, papi és szerzetesi hivatások születtek. 1938-ban Szent István király tiszteletére új templom épült.
A második világháború pusztításának több tucat helyi fiatal esett áldozatul katonaként, a bombázásokban pedig civilek – köztük gyerekek – is életüket vesztették. A zsidóüldözés embertelenségéről tanúskodik annak a családnak a története, akiket két kislányukkal együtt hurcoltak el.
A háborút követő néhány évben éledezni kezdett a korábbi szellemi és lelki pezsgés Bácsán. Ennek a folyamatnak vetett véget a kiépülő pártállami diktatúra azon törekvése, hogy az egyházakat a templomok falai közé szorítsa, a hit közösségi megélését lehetetlenné tegye, és a hitéletet – azt magánüggyé redukálva – fokozatosan megszüntesse. Az országos intézkedések következtében Bácsán is betiltották az egyesületi életet, államosították az iskolát, és felszámolták az orsolyita zárdát.
A katolicizmus
A katolikus egyház intézményes megjelenési formában, hierarchikusan van jelen a társadalomban. Összesen 24 eltérő szertartású és különböző hagyományokkal rendelkező autonóm részegyházból áll, amelyek közül a legnagyobb a nyugati katolikus egyház, (pontosabban latin rítusú katolikus egyház).
A többi közösséget összefoglaló néven keleti autonóm részegyházaknak, régebbi kifejezéssel unitus (azaz egyesült) egyházaknak nevezik – ezek a nagy egyházszakadás után a keleti egyházak azon kisebb részei, melyek később csatlakoztak a római katolikus egyházhoz, megtartva saját liturgikus és egyházfegyelmi hagyományaikat. Ezek közül Magyarországon legismertebb a görögkatolikus egyház.
Magyar templomok
- Katolikus templomok
- Református templomok
- Evangélikus templomok
- Ortodox templomok
- Izraelita templomok
Történeti forrásunk volt: wikipédia és a bacsaplebania.hu