Íme az Alexandriai Szent Katalin templom: Barangolásaink során sok falut, várost bejártunk, sok templomot lefényképeztünk, és mindig éreztük, hogy a templom olyan, mint a hely, ahol épült: a település szerves része. Reméljük, hogy ez az oldal kellemes élményt nyújt mindenkinek, akit érdekel az építészet, és segítségére lesz azoknak, akik információt szeretnének gyűjteni munkájukhoz, dolgozatukhoz.

Alexandriai Szent Katalin templom története

Szokollu Musztafa budai pasa 1566-ban épített dzsámiját 1686-ban a katolikus hívők vették birtokba, és kápolnává alakították. 1697-ben a ferencesek egy iskolát építettek mellette. 1702-ben plébániát alapítottak, a kápolna köré pedig temető került. A templomot 1728–1736 között bővítették.

A templom berendezési tárgyai 1748-ból valók. A kripta 1749-ben épült. Előterében látható a „Tabáni Krisztus”, egy 12. századi timpanontöredék, amely a Szent Katalin-templom falába másodlagosan lett beépítve.

E templom közelében állt a Tabán másik temploma, a rácok (szerbek) Szent Demeter-temploma, melyet a második világháború után, 1949-ben lebontottak.

A katolicizmus

A katolikus egyház intézményes megjelenési formában, hierarchikusan van jelen a társadalomban. Összesen 24 eltérő szertartású és különböző hagyományokkal rendelkező autonóm részegyházból áll, amelyek közül a legnagyobb a nyugati katolikus egyház, (pontosabban latin rítusú katolikus egyház).

A többi közösséget összefoglaló néven keleti autonóm részegyházaknak, régebbi kifejezéssel unitus (azaz egyesült) egyházaknak nevezik – ezek a nagy egyházszakadás után a keleti egyházak azon kisebb részei, melyek később csatlakoztak a római katolikus egyházhoz, megtartva saját liturgikus és egyházfegyelmi hagyományaikat. Ezek közül Magyarországon legismertebb a görögkatolikus egyház.

Katolikus templomok

Magyar templomok

• Katolikus templomok
• Református templomok
• Evangélikus templomok
• Ortodox templomok
• Izraelita templomok

Történeti forrásunk volt: wikipédia